- Napelem otthon: az első hónap eredménye
- A rendszer
- A program
- Az első havi termelés (november-december)
- Mennyit termeltünk volna, ha a nap végig sütött volna
- A névleges teljesítmény hány százalékán mentek a panelek
- Az inverter hatékonysága
- Dél-Kelet és Dél-Nyugat
- Télen elfogyasztjuk-e a megtermelt energiát
- Havi energia egyenleg
- Egy fázis esetén mennyit tápláltunk volna vissza?
- Akkumulátor
- A szaldó problémája
- Záró sorok
Valamivel több mint 10 hónap aktatologatás után november közepére elindult a napelemünk. Rögtön rá is vetettem magam, hogy minden rezdülését megfigyeljem, kielemezzem és megértsem. Ez a dokumentáció főleg technikai részleteket fog tartalmazni arról, hogy hogyan is viselkedik a házunk tetején a napelem.
- jelenleg 16 napelem van a tetőn, 6 dél-nyugati, 10 dél-keleti irányba
- a napelemek Risen RSM40-8-405M-405W típusú monokristályos panelek, 405W csúcsteljesítménnyel
- az inverter Solplanet ASW10K-LT-G2 típusú
A program, amivel kielemzem az adatokat Linux alatt fut, bash-t és python pandas-t használ. Letölti az inverter adatait a www.aisweicloud.com címről, az EON adatait pedig a távleolvasási portálról. Az adatok letöltése után közös táblázatba varázsol mindent és elkészíti képeket.
A novemberi termelés nem sikerült túl rózsásan, 164 kWh körül alakult, ami elsőre igencsak kevésnek tűnik. Ebből nem fogjuk felfűteni a lakást, de szerencsére nem is akarjuk.
Amikor sütött a nap, akkor termeltünk is rendesen, de az elmúlt hónapban nem sokszor láttunk ilyet. A monokristályos napelemek problémája, hogy a szórt fényt alacsony hatékonyság mellett hasznosítják. Volt nap, amikor 13.9 kWh-t termeltünk, máskor pedig csak 0.7 kWh-t sikerült.
A dél-keleti és dél-nyugati oldal közel azonos hatékonysággal termelt, ami nagyon jó hír, nagy hiba nincs, mindkét lánc működik.
Feltesszük a kérdést, hogy ha a nap végig sütött volna, mit kaptunk volna.
Az ábráról szépen leolvasható, hogy a decemberi nap 15 kWh-t tudna termelni tiszta időben. Ha végig így sütött volna, akkor 450 kWh körül alakult volna a termelés. A rossz idő a termelés majdnem 2/3-át elvitte.
0 kWh (végig havazás) és 450 kWh (végig napsütés) között bármilyen értéket kaphattunk volna, időjárásfüggő.
Bár a nap dőlésszöge nem ideális, a napsütéses órák száma nagyon kevés, de ez az adat nem számít rossznak.
A napelemek 405W-ot tudnak csúcson leadni, a kérdés, hogy mennyit adtak le valójában.
A decemberi napfényben volt, hogy Dél-Kelet 50%-ot is elért, Dél-Nyugat meg egészen 60%-ig elment. Téli adatnak jó. Nyáron simán elérheti ez a rendszer a napi 30-35 kWh-t.
Az inverter hatékonysága megmutatja, hogy a panelek által termelt energia hány százaléka jut el a hálózatba.
Az átlag 93.5%-os hatékonyság alacsonynak tűnik. Jól kivehető, hogy jó időben magas a hatékonyság, felhős és borult időben az amúgy is kevés energiát jobban pazaroljuk. Van különbség inverter és inverter között, a Solplanet ennyit tud. A keletkezett 11 kWh veszteség havi szinten 770 Ft-ot jelent új áron. Vannak jobb inverterek is dupla ennyi pénzért, bár a megtérülés kérdéses.
A Dél-Kelet, Dél-Nyugat telepítés némileg rosszabb, mintha Délre nézne mindegyik panel, de ez nem jelentős, 5%-os csökkenést jelent az egész évre. Előnye viszont az ilyen rendszernek, hogy egyenletesebben termel, mintha tisztán déli tájolású lenne a rendszer. A déli csúcstermelés alacsonyabb, viszont a reggeli, esti termelés magasabb. Télen a megtermelt energia lényegesen kevesebb a déli tájoláshoz képest, nyáron ez kevésbé érzékelhető.
A napelem láncok áramán szépen látszik, hogy Dél-Nyugat másfél órával később éri el a csúcsot, mint Dél-Kelet.
- Dél-Nyugat télen jobb, mert a reggelek ködösek
- Dél-Kelet nyáron jobb, mert hidegben a panelek hatékonysága magasabb
A telepítők Dél-Keletet választják, mert a nyári termelés fontosabb.
Érdemes észrevenni, hogy Dél-Nyugaton 10:00-kor kel a nap, Dél-Keleten 13:00-kor nyugszik le. Télen ez okozza a kiesés zömét, nagyon rövid a megvilágított időszak.
Nemrég tiltásra került a visszatáplálás napelemes rendszerek esetén. Nyáron természetesen a legtöbb napelemes rendszer visszatáplál, de a kérdés, hogy télen is ezt csinálja-e.
Annak ellenére, hogy jelenleg egy szobát villanyradiátorral fűtünk, jól látható, hogy a napelem a termelt energia zömét visszatáplálja. Még télen is jelentős az el nem fogyasztott energia. A 3000W termelés igencsak sok, sosem lesz ennyi elfogyasztva. Nyáron ez az érték a 6500W-ot is megközelítheti.
Az akkumulátoros rendszerek megkövetelése érthető, bár a megtérülés ebben az esetben kérdéses, a környezetvédelmi problémákról nem is beszélve. Vannak országok, ahol sosem volt megengedve a visszatáplálás, az akkumulátoros rendszerek mégis jól működnek.
Ugyanakkor egy államilag jóváhagyott beruházás esetén a visszamenőleges módosítás megtérülési idő előtt mindenképpen aláássa a jogállamba vetett bizalmat.
Minthogy klímával fűtöttünk a novemberi hónapban, a napelem képtelen volt ezt kompenzálni, ezért a fogyasztás magasabb volt a megszokottnál. Ennek ellenére is látható, hogy a megtermelt energia 2/3-át visszatápláltuk.
A nagyobb teljesítményű inverterek 3 fázissal működnek. Amennyiben két fázison 1000W-ot visszatáplálunk, a harmadik fázison 3000W-ot fogyasztunk, az nem valós visszatáplálás. Ha kellően sok inverter csinálja ugyanezt, akkor az áramszolgáltató felé ez fogyasztást jelentene, nem pedig visszatáplálást. Ez az érték számolható is, mert az EON ebben az esetben egyszerre mutat termelést és fogyasztást.
A képen jól látható, hogy a napenergia kicsivel kevesebb, mint a felét így is visszatápláljuk, ugyanakkor kimondható, hogy a 3 fázis megléte jelentősen növeli a visszatáplálás mértékét, mert a fázisok terhelése nem egyenletes.
Akkumulátort teljes éves fogyasztás alapján szoktak méretezni, de felmerült a kérdés, hogy a vizsgált első hónap alapján mekkora akkumulátor kellene, ha tiltanák a visszatáplálást. Egy téli hónap adatai akkumulátor szempontból nem relevánsak, de a kíváncsiság kedvéért végigszámoltam.
A kép alapján látható, hogy az energia 60%-át már egy kisebb akkumulátor is hozta volna, de minél inkább növeljük a kapacitást, annál kevesebbet adunk érdemben a rendszerhez.
A szaldó elszámolás bevezetése hiba volt, mert a napelem telepítőket déli csúcstermelésre ösztönözte. Egyenletes termeléshez Kelet-Nyugat rendszer szükséges, polikristályos napelemmel, kicsit túlméretezve, hibrid inverterrel és akkumulátorral.
Hiába változtatna a kormány utólag a villamosáram átvételi díján, senki sem fogja újraépíteni a meglévő rendszerét. Idáig mindent pont fordítva építettünk, csúcstermelésre optimalizáltunk nem egyenletes energiaszolgáltatásra.
Az áramdíjakkal és a visszatáplálás esetleges tiltásával nem lehet utólag javítani a problémát, csak soha meg nem térülővé tenni a jelenlegi beruházásokat.
A túltermelés ugyanakkor nem tud kárt okozni a rendszerben, mert az inverterek automatikusan leállnak, ha túl sok energia lenne a hálózaton.
Ráadásul léteznek még fokozatok a "mindenkit engedünk visszatáplálni" és "senkit sem engedünk visszatáplálni" között. Vannak külföldi szolgáltatók, melyek fixen előírják, hogy mennyit engednek visszatermelni, a többlettel a tulajdonos meg azt tesz, amit akar.
A rendszer elindult és megfelelően termel is. A Solplanet inverter többé-kevésbé hatékony, itt-ott hibázik, viszont versenyképes ára van.
A téli normál fogyasztást (fűtés nélkül) nem tudja biztosítani a rendszer a napi 5.5 kWh átlagtermeléssel. Legalább dupla ennyi panel kellene ahhoz, hogy önellátóak legyünk. Ebben az esetben viszont nyáron jelentős túltermelés keletkezne, a megtermelt energia zöme pedig a paneleket melegítené a háztetőn érdemleges áramtermelés helyett.