[Q&A] Negatív visszáru számla a készletérték tükrében

[kpistvan128]

#137-es bejegyzésben megjelölt problémával kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni a készletérték tükrében.

Egy általános esetet szeretnék felhozni példaként, ami mindennapos esemény, azaz egy magánszemély részére történik egy januári időpontban egy termék értékesítés, ami visszáruként visszakerül az eladóhoz februári időpontban.

A korábbi bejegyzésben az szerepel, hogy ilyen esetben a korábbi számlát kellene helyesbíteni.

Ezzel kapcsolatosan szeretném a készletoldali problémákat jelezni:

1. Egy áru értékesítésnél nem csak árbevétel és vevői kintlevőség keletkezik, hanem egy áru átadás is történik, amit leképez a számla. Azaz a teljesítés egyben egy készlet mennyiségi és értékbeli csökkenést is jelent.

2. Ha az áru januárban eladásra kerül, a készlet mind mennyiségben, mind értékben januárban csökken a valóságnak megfelelően.

3. Ha februárban visszahozzák az árut, akkor februárban növekszik valóságban a készlet mind mennyiségben, mind értékben.

Ha helyesbítjük a januári eladást, akkor a következő állítások keletkezhetnek:

3.1.: Helyesbítő számla teljesítés dátuma az értékesítés dátuma - Keletkezik egy új számla aminek a teljesítése az eredeti számla teljesítési dátuma, így a számla azt fogja dokumentálni, hogy januárban értékesített terméket visszahozták januárban. Ezzel az kerül kimutatásra lényegében, hogy januárban nem csökken a készlet se mennyiségben sem értékben. Ez a valósággal nem egyezik meg.

3.2: Helyesbítő számla teljesítés dátuma a visszavétel dátuma - Ha úgy keletkezne új számla helyesbítéssel, hogy az a februári teljesítési dátumot kapna, úgy a számla azt fogja dokumentálni, hogy februárban került értékesítésre a termék és februárban került visszavételre is az áru, ami nem felel meg a valóságnak. Azaz januárban el sem vitték az árut, a készlet nem csökkent januárban sem mennyiségben, sem értékben.

3.3 Lestornózásra kerül az eredeti számla és kiállításra kerül egy új számla – Ebben az esetben szintén a 3.2.-es eset áll fent, hiszen a januári teljesítés lényegében stornózásra kerül, azaz a számla azt fogja dokumentálni, hogy februárban került értékesítésre a termék és februárban került visszavételre.

Számviteli szempontból mind a három estben sérülne a valódiság elve a véleményem szerint, hiszen a számviteli bizonylatoknak a valódiságot kell tükrözniük. Továbbá a készletérték könyvelése a fenti példák esetében nem lesz helyes.

Szeretnénk választ kérni, hogy mi a helyes eljárás a készletérték nyilvántartás tükrében egy visszáru gazdasági esemény kapcsán.

[nbeeps2]

A számla az számla, nem feltétlen kell annak mozgatni a készletet is. Emiatt igazából ennek nem igazán van köze a NAV Online számla adatszolgáltatáshoz. Ez technikai dolog, hogyan oldod meg a programodban a készletkezelést. Pl. mozgathatja a készletet a szállítólevél is, vagy berakhatsz egy "technikai dátumot" a helyesbítő számla kiállításánál (ami nem látszik a számlán, de ezt a - valós - dátumot veszed figyelembe a készletkezelésnél) stb.

[kabelnet2]

nbeeps2: Amikor elolvastam az eredeti bejegyzést, úgy gondoltam, megint előjött egy észrevétel, amit valamikor régen már hosszasan tárgyaltunk (és elutasítottátok az érvelésem: #80). A lényege az volt, hogy a módosító számla több is lehet annál, mint az eredeti számla egyszerű módosítása, leírhat egy külön gazdasági eseményt. Tehát én nem tartottam jónak, ha az eredeti számlának volt mondjuk 10 tétele és ebből 1-et visszavettünk módosítóval, akkor az eredeti számla teljesítési dátuma a módosító számla teljesítési dátumára fog változni. Mert 9 tétel esetében az eredeti teljesítés marad a jó és csak egy esetében lesz változás. És ott sem azt jelenti, hogy az eredeti esemény nem történt meg, csak közben módosult.
De hát döntöttetek.

[kpistvan128]

kabelnet2:
Igen a kutya itt van elásva: "akkor az eredeti számla teljesítési dátuma a módosító számla teljesítési dátumára fog változni"
A korábbi érvelések véleményem szerint hiányosak voltak. A teljesítési dátum azért lényeges, mert kihat az adott tárgyév bevételére, így az adózott eredményre és a társasági adó összegére, a fizetendő áfa összegére, továbbá egy másik szálon kihat a készlet értékre, ami kihat szintén az adózás előtti eredményre, így a társasági adó értékére is!

nbeeps2:
"A számla az számla, nem feltétlen kell annak mozgatni a készletet is."
Ügyviteli rendszert tekintve igaz az állítás. De számvitelileg nem. Ha van egy eladás és egy visszáru esemény, a számlának igazolnia kell ezt a két gazdasági eseményt a valóságnak megfelelően. Azaz konkrétan a számla igazolja, dokumentálja magát a készlet csökkenést és a befogadói oldalon a készlet növekedést. Függetlenül attól, hogy az ügyviteli rendszerben ezt egy számla, vagy az előtte lévő szállítólevél dokumentum alapján rögzítik, attól még a tény az tény, hogy a számla képezi le magát az eladást és az áru visszavételt. Ennek okán a visszáru számla kezelése igen is az online számla adatszolgáltatáshoz kapcsolódik, hiszen ott két teljesítési dátum van a valóságban. Az egyik az, amikor eladásra kerül egy termék, a másik az, amikor visszahozzák. Ez a valóságban két külön időpont. Csak azon számlák tudják ezt a valóságnak megfelelően dokumentálni, melynek két teljesítési dátuma van, azaz két külön számlát kellene alkalmazni. Azaz léteznie kell mínuszos számlának előzmény nélkül, vagy előzménnyel akár, de nem mint helyesbítő számla. Helyesbítő számla esetén ha két számlám van, annak egyetlen egy teljesítési dátuma lesz, mivel a két számla onnantól egy, a két dokumentum onnantól egy egységben kezelendő.

[kpistvan128]

Kedves @NTCA-tax ,

előre is megköszönném, ha tudnád véleményezni a felvetett problémát a tisztán látás miatt.

[NTCA-tax]

Nem véletlenül van az adatstruktúrában áfa szerinti teljesítés dátuma és számvitel szerinti teljesítés dátuma. Előfordulnak olyan esetek, amikor a kettő nem egyezik meg. Az áfa több esetben a teljesítés időpontjára egy fikciót alkalmaz, amely meghatározza az adófizetés időpontját. Ezzel szemben a számvitel egy más logika mentén határozza meg, hogy az egyes bevételeket milyen időszakra kell elszámolni.

Fontos kiemelni, hogy az adatszolgáltatásban a teljesítés dátuma az áfa törvény szerinti teljesítés dátumát jelenti és annak megfelelően kell megadni. Ebbe nem szabad a számviteli elszámolásokat, raktárkészlet mozgásokat belevenni, mivel teljesen más ezen nyilvántartásoknak a célja.

[kpistvan128]

Kedves @NTCA-tax ,

azt értem, hogy vannak esetek, ahol az áfa tv teljesítési dátuma eltér a számviteli tv teljesítési dátumtól.

Kérdésem, az lenne, hogy visszáru esetén is fennáll-e ez a helyzet? Kifejezetten a visszáru esemény kapcsán szeretnék érdeklődni, mivel ez egy teljesen általános hétköznapi gazdasági esemény. Tudomásom szerint visszáru esetén a két gazdasági eseménynél nem tér el az áfa tv szerinti teljesítési dátum és a számviteli tv szerinti teljesítési időpont.

Lehet én nem vagyok jól informált, ezért kérném a segítséged. Lehetne, hogy konkrét példa alapján kapjak esetleg választ, hogy egyértelmű legyen a helyes eljárás?

Példa:

1. Eladás készpénzben személyes átvétellel 2020.12.10.

2. Visszáru készpénzben személyes átvétellel 2021.01.20.

Első számlán a teljesítési dátum 2020.12.10.

Második számlával lennének kérdéseim, hogy melyik a helyes?

1. Helyesbítő számlát állítok ki teljesítés dátuma 2020.12.10. lesz?

2. Helyesbítő számlát állítok ki, a teljesítés dátuma 2021.01.20. lesz?

Első helyesbítő számla esetén a számviteli teljesítést nem állíthatom 2021.01.20.-ra, mivel akkor az összes terméket ekkor adnám el. Ez nem igaz. Szintén nem állíthatom a számviteli teljesítési dátumot 2020.12.10.-re, mivel ekkor az összes terméket a múltba adtam volna el és a múltban is hozták volna vissza, ami szintén nem igaz.

Második helyesbítő számla esetén helyesbítem az első számla teljesítési dátumát. Ha megadom a számviteli teljesítési dátumot a múltban 2020.12.10.-vel, akkor megint azt rögzítem, hogy 2020.12.10.-vel hozták vissza az árut, ami szintén nem igaz. Ha 2021.01.20. lenne a számviteli teljesítési dátum, akkor meg megint azt mutatom ki, hogy nem a múltban adtam el a termékeket, hanem 01.20.-val. Ami szintén nem állja meg a helyét.

Elnézésed kérem, de nekem sehogy sem áll össze a matek része azáltal, hogy a két gazdasági eseményt, egy dátumra kell számlázni.

Továbbá minden számlázó programban, amellyel visszáru eseményt helyesbítő számlával kezelnék le ezek alapján szükséges lenne egy számviteli teljesítési dátum mező is?

[kpistvan128]

Kedves @NTCA-tax ,

találtam egy korrekt pontos leírást arról az esetről amiről én beszélek a neten:

https://menedzserpraxis.hu/hir.php?hir_ID=4226

Mivel hosszasan taglalják benne a visszáru részt, az általam felvetett problémához kapcsolódó részt bemásolom:

"Amennyiben a termék visszavételére nem az ügylet teljes vagy részbeni meghiúsulását maga után vonó hibás teljesítése miatt (például minőségi hiba, meghibásodás) került sor, akkor a visszárura vonatkozó – fentiekben részletezett – szabályokat nem lehet alkalmazni.
Abban az esetben, ha az eredeti eladó és az eredeti vevő között olyan tartalmú szerződés jön létre, amelyben külön kikötik, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén az eredeti vevő kérésére az eredeti eladó köteles lesz a dolgot átvenni és a szerződésben meghatározott vételárat megfizetni, akkor új ügyletről van szó.
Annak ellenére, hogy a felek a konstrukciót valószínűleg egyetlen egy szerződésbe foglalják, ténylegesen két különböző ügyletről van szó, mivel az áru birtok- és a tulajdonjoga kétszer szállt át: először, amikor az eredeti vevő az eredeti eladótól megvette az árut, másodszor, amikor az eredeti eladó azt az eredeti vevőtől visszavásárolta. Általában nincs másról szó, mint arról, hogy az eredeti eladó üzletpolitikai okból bizonyos feltételek esetén vállalta az áru visszavásárlásának kötelezettségét.
Ez a tényállás azonban csak akkor állhat elő, ha az eredeti szerződést már teljesítették. A Polgári Törvénykönyv szerint a teljesítéssel a szerződéses kötelem megszűnik. A már megszűnt szerződést – teljesítésbe ment –, szerződéses kötelmet utólag nem lehet felbontani, módosítani. Ebből következően, ha a teljesítést követően az eredeti szerződés alapján az eredeti vevő nyilatkozik arról, hogy az árut vissza akarja adni, nem az eredeti szerződés felbontásáról van szó, hanem az eredeti szerződés rendelkezéséből fakadó új szerződés létrejöttéről.
Az Áfa tv. 9. § (1) bekezdés alapján termékértékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.
Tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják át és a rendelkezési jog átruházására is kétszer került sor, így két termékértékesítésről van szó.
Ebből következően két számlát kell kiállítani, egyiket a teljesítéskor az eredeti eladó bocsátja ki az eredeti vevőnek, a másikat a visszavásárláskor az eredeti vevő állítja ki az eredeti eladónak.

Bonácz Zsolt
A Szerző adószakértő."

Azaz ha igazak a cikkben leírtak, új számlát kellene kiállítania a vevőnek. Kérdés abban az esetben, ha a vevő magánszemély, akkor az új számlát csak az eladó tudja kiállítani, logikailag az pedig csak mínusz értékű lehet.

Köszönöm előre is, ha szánsz rá időt és véleményezed, hogy hol "látjuk" rosszul a dolgot.

[Macskafarka]

Kedves @kpistvan128! A kérdésfelvetésed teljesen jogos, és is várom a megoldást. Azonban a legutolsó mondatbeli érveléssel van a gondom: "abban az esetben, ha a vevő magánszemély, akkor az új számlát csak az eladó tudja kiállítani, logikailag az pedig csak mínusz értékű lehet. " Nos, az alapvetően fontos, hogy lényeges körülmény az, hogy a visszárú önálló gazdasági esemény-e, mert ez befolyásolja a számlázását.
Ha önálló esemény, és természetes személy az eredeti vevő, akkor neki kell "eladnia" a korábban vett dolgot.
Természetes személy azonban nem számlaképes, számlát nem állíthat ki. Eddig jó az érvelésed. Ott látom a kisiklást, hogy "akkor az új számlát csak az (eredeti) eladó tudja kiállítani," Miről is? Természetes személy az eladásairól nem számlát állít ki, hanem szerződést köt. Tehát szerintem, ha külön ügyletnek számít, és magánszemély az eladó, akkor az semmiképpen nem bizonylatolható számlával. Csak számlaképes személy adhat meghatalmazást az ügylet másik számlaképes szereplőjének arra, hogy a számlázást átvállalja. Ezt hívják meghatalmazással végzett önszámlázásnak. Magánszemély ilyen meghatalmazást önszámlázásra nem adhat, mert önmaga nem számlaképes, ezért nincs mit átadni.
Ez a kis kitérő az általad felvetett probléma egy kis szelete, de nagyon jól rávilágít arra, hogy mennyire hibás dolog külön gazdasági eseménynek tekinteni a visszáruzást. A hivatkozott adószakértői véleményt követve egészen elképesztő dolgok lehetnek a következményei. Pl. Az 1. eladásnál készül számla, az állam megkapja az áfát. 2. a magánszemély visszaviszi az egyébként nem hibás terméket, mert meggondolta a vásárlási szándékát) , ekkor nem készül számla, mert nem készülhet, mivel az eladó nem számlaképes. Mivel adólevonási jog csak számla birtokában gyakorolható ezért az eredeti eladónál nincs adólevonási jog, vagyis rendkívül drágán vett árut. Mivel a termék nem hibás, ezért újra eladhatja, az értékesítés újra áfa köteles lesz, a költségvetés ugyanazon termék után újra áfához jut. Ezt mondjuk meglehet csinálni végtelenszer. A másik oldalon pedig ha a magánszemély "értékesít" , akkor elvileg előállhat az a helyzet, hogy SZJA köteles lesz maga az értékesítés.
Mivel fennáll a veszélye annak, hogy az adószakértő által leírt vélekedés válik népszerűvé. csupán jelezni akartam azt, hogy milyen visszás helyzethez vezetne az. Eszembe jut egy mondás: "A szakember a kisebb hibákat képes elkerülni, és ezáltal egyenesen rohan a grandíciózus téveszme felé" . Nos én ilyen téveszmének látom a nem hibás értékesítést utáni visszárúnak a külön gazdasági eseményként való kezelését. Kicsit túl van tolva (egyébként okos ember által), látszólag alapos érvelésen (ezért szakember) a kevésbé elmélyültek nem találnak fogást, és azt gondolják, hogy ez a levezetés milyen zseniális. Pedig nem az, csak újabb hibákhoz vezető prőbálkozás. Sajnálom, hogy az adószakértő úr nem vitte végig a gondolatmenetét a vevő magánszemély esetére, akkor számára is világossá válna az általa javasolt megoldás abszurditása.

[Macskafarka]

Kedves @kpistvan128! Szépen előhoztad az összes komoly érvet a nem hibás teljesítést követő visszárúnak két külön ügyletként történő kezelése ellen. Más dátumok, sőt más évbe, és más áfa bevallási időszakba eső dátumok, magánszemély vevő. Ezekre a kérdésekre adandó megnyugtató válasz nélkül nem vehető komolyan a két ügyletkénti kezelés elvárása.

[nbeeps2]

@kpistvan128 : gyakorlatilag gyönyörűen levezetted, hogy miért is butaság a NAV részéről, hogy Warningolják a negatív előjelű create számlákat. Addig jó, míg legalább nem error. Számomra teljesen abszurd lenne, hogy ha visszavinnék egy terméket az eladóhoz, akkor én még állítsak ki róla számlát, akkor is, ha én, mint vevő cég vagyok és számlaképes. Lehet rosszul tudom, de cég csak olyan dolgokról állíthat ki számlát, ami fel van véve a tevékenységi körébe... De ettől független is abszúrd, hogy én még - mint vevő - állítsak ki számlát. Biztos meg van az oka, hogy a NAV-ot miért zavarja a mínuszos számla esete (leginkább az, hogy nem látja át teljesen így a teljes gazdasági eseményt), de akkor is ez tűnik a leglogikusabb lépésnek, hogy ha a vevő visszahoz valami és ezt az eladó visszaveszi, akkor erről egy mínuszos számlát állít ki.

[kpistvan128]

Kedves @Macskafarka !

Hasonló érvelés található közvetlenül a NAV oldalán, ahol szintén nincs különbség aközött, hogy a vevő magánszemély, vagy adóalany:

https://nav.gov.hu/archiv/nav/ado/altalnos_forgalmi_ado_2008_elott/visszaru.html

Privát véleményem az, hogy az is fura lenne, hogy egy gazdasági eseményt a vevő típusa határozná meg.
Maga a NAV is azt állítja ezen bejegyzésben, hogy a visszáru két külön gazdasági esemény, ha a vevő a terméket visszaszolgáltatja és visszakapja a pénzt. Ezek alapján a számla helyesbítés nem lehet megoldás, ami egy gazdasági eseményt dokumentál a két külön eseményből!

Én azt el tudnám fogadni, hogy nincs mínuszos számla, de ha elfogadjuk azt is, hogy visszáru esetén nem a számla helyesbítés a megoldás, kérdésem, hogy akkor mi? Ahogy ezt már fentebb is megkérdeztem.

Privát véleményem az is, hogy ha mínuszos számlát kiállítunk, minden dátum, minden adat a helyére kerül, továbbá ha megkérdeznék 100 kereskedőt, hogy visszáru esetén mi a logikus számlázás, vélhetően 100ból 100-nak a mínuszos számla lesz a válasz.
Eddig érvként, csak annyit olvastam, hogy azért nem lehet mínuszos a számla kb. mert "csak". Talán egy korábbi bejegyzésben írták valahol, hogy az egyik törvényből ez kikövetkeztethető / sejthető / véleményezhető. A véleményezéssel az a baj, hogy nem egzakt és másként véleményezhetek én is meg mindenki más is.

[kpistvan128]

Kedves @NTCA-tax !

Továbbra is várnék visszajelzést a felvetéseimre.
Köszönöm!

[EnokhSys]

Kedves @kpistvan128!

Nagyjából végigolvastam a témát, hadd mondjam el én is a véleményem. Abból kell kiindulni, hogy minden értékesítés és szolgáltatásnyújtás a felek közötti szabad szerződéskötés tárgykörébe esik. Ez azt jelenti, hogy a törvényalkotó a PTK-ban nem kívánta- és nem is tudta volna ezt szabályozni annak sokrétűsége okán. E helyett egy iránymutatást helyezett el:

"6:63. § (5) A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna."

A NAV minden olyan szerződésben (értékesítésben és szolgáltatásnyújtásban) passzív résztvevő, amelynek adóvonzata van. Ez azt jelenti, hogy egyedileg elbírálhat szerződéseket (pl. amennyiben bizonyíthatóan adóelkerülés történt), de nincs joga ahhoz, hogy általánosságban megtiltson valamit, amire nincs konkrét jogszabály. Ilyen például az önálló gazdasági ügyletet jelentő negatív összegű számlák kibocsátása (pl. visszáru, jóváíró). Az ÁFA tv. részletesen szabályozza a számlakibocsátás feltételeit, de ezt sehol nem tiltja, és a NAV még belemagyarázni sem tudja ennek általános tiltását. (Még figyelmeztetőleg sem, mert azzal akár jó szándékból is félrevezetheti gazdasági élet szereplőit.)

Tehát abból kell kiindulni, hogy a visszáruzásra nincs semmilyen konkrét jogszabály, hanem - a jogalkotó iránymutatása szerint - ezt úgy lehet tekinteni, amely egy széles körben ismert és alkalmazott szokás. A mindennapi életben pedig a szerződésben résztvevő felek döntik el, hogy ez egy korábbi gazdasági ügylet folytatása (az eredeti értékesítés), vagy egy új gazdasági ügylet. Amennyiben új gazdasági ügyletként kezelik, akkor a teljesítés dátuma általában az a dátum lesz, amikor az árut a vevő visszahozza, amire pedig kiállítanak egy negatív összegű önálló számlát. (Ahogy @Macskafarka is jól rávilágított, az általad idézett adószakértő fenti állításaival nagyon nem értek egyet arra vonatkozóan, hogy a vevő kellene kiállítson pozitív összegű számlát, mivel per pillanat ő a termék tulajdonosa; - jelen esetben a PTK felülbírálja az ÁFA tv-t.)

Végezetül a készletkönyvelés kérdése: ez a számviteli tv hatálya alá esik, és a készletmozgás teljesítés dátuma mindig a gazdasági esemény tényleges időpontját kell tükrözze. Ez kicsit bonyolítja a dolgot, mert abban az esetben, ha a visszáruzást a korábbi értékesítés folyományaként kezelik, akkor a helyesbítő számla teljesítés dátuma (általában) az eredeti számla teljesítés dátuma lesz. Viszont a számviteli törvény előírása alapján, a készletre kerülés eseményét mindenképp dokumentálni kell, nem véletlenül van raktár mozgás bizonylat vagy szállítólevél. Tehát, amennyiben a helyesbítő számla teljesítés dátuma eltér ettől, akkor mindenképp szükség van egy raktár mozgás bizonylatra/szállítólevélre/jegyzőkönyvre, amely a tényleges árumozgás dátumát igazolja. Mivel éves készletkönyvelés van, a számla- és a raktár mozgás teljesítés dátuma közötti havi eltérés nem jelent problémát, legfeljebb csak évváltás esetén okozhat némi fejtörést a könyvelésnek, hogy pl a helyesbítő számlát az óévre kell könyvelni, de mivel a visszáruzás az új év első napjaiban történt, ezért az éves záró készlet- és készletkönyvelésnél nem szabad figyelembe venni.

(FONTOS: nem vagyok jogász, sem adószakértő, amit írtam, azt főleg nagykereskedelmi területen szerzett, több évtizedes könyvelőkkel történt közös munkatapasztalat alapján írtam. )

[kpistvan128]

Kedves @EnokhSys !

A fenti okfejtéssel annyi csak a gondom, hogy míg azt állítod, hogy szokásjog alapján használhatnám a visszáru kezelését, addig a NAV a negatív összegű számlákra figyelmeztetést ad. Ha ez igaz lenne, nem lenne jogos a figyelmeztetés. Ha a figyelmeztetésnek oka van, akkor jó lenne tudni az okát.
A készletérték oldala elég jelentős a dolognak, pont látod Te is, pl évváltásnál, de ezek a dolgok egzaktak, tehát nem úgy működik, hogy a könyvelő, majd kiokosodik valamit, hanem egzakt szabályok szerint kell eljárni, könyvelni, számlák, számviteli bizonylatok alapján.

Az én problémám annyi, hogy én konkrét leírásokat hoztam, hogy miért állítok bármit, de ehhez képest, csak általánosságban kapok választ.
Leírhatnám még egyszer ugyanazt, amit fentebb, de csak ismételném magam, hogy a helyesbítő számla nem lehet megfelelő, mert egy gazdasági eseményt készít a két ügyletből, ami a valóságnak nem felel meg, a negatívos számlát pedig a NAV figyelmeztetéssel látja el. Konkrét kérdésre a NAV-tól itt úgy látom nem kaphatok konkrét választ, amit sajnálok, mert ez egy annyira általános probléma, ami szinte minden vállalkozásnál akár napi szinten előjön, még is kerülendő a téma. Ha kapnék rá választ, hogy a helyesbítő számla mégis miért lesz jó a fenti példák alapján megérteném, de nem kapok. Lehet én látok valamit nem jól, de akkor valamit nagyon benéztem, mert logikailag ez csak úgy jön ki, ha két külön számlával kezelem le a két gazdasági eseményt. Ha a NAV szerint is ez két külön gazdasági esemény, márpedig a linken fentebb ott a leírás, hogy igen, akkor ez nem lehet helyesbítő számla.

Tudnék írni még kacifántosabb példát, amivel a helyesbítő számla használatával kimutathatnám, hogy sose kellene társasági adót megfizetnem, de eddig elsőre nem merészkednék, hátha nem kellene tippeket adnom itt vállalkozóknak :D (mármint ha igaz lenne, hogy visszáru esetén helyesbítő számlával kellene helyesbítenem a korábbi eladásom)

[Macskafarka]

@kpistvan128 "... én konkrét leírásokat hoztam, hogy miért állítok bármit, de ehhez képest, csak általánosságban kapok választ."
-Sajnos én is pontosan ezt érzem, hogy a NAV képtelen a valóságos gazdasági események leképezésében segíteni. A negatív lánckezdő számla elutasításához szinte fóbiásan ragaszkodnak, talán azért, mert akik kitalálták, azok sohasem dolgoztak valós cégnél, valós környezetben.
Az is egy megoldás, hogy két gazdasági eseményként kezeljük, és a visszárú számla negatív lánckezdő lesz. És el kell kezdeni hirdetni azt, hogy a NAV hibája, ha erre WARN-t ad.
Lesújtó ez így.