-
Notifications
You must be signed in to change notification settings - Fork 0
/
cod-gbzzz1_gbs333-a34487.xml
332 lines (332 loc) · 19.2 KB
/
cod-gbzzz1_gbs333-a34487.xml
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><?xml-model href="https://raw.githubusercontent.com/lombardpress/lombardpress-schema/1.0.0/src/out/diplomatic.rng" type="application/xml" schematypens="http://relaxng.org/ns/structure/1.0"?><?xml-model href="https://raw.githubusercontent.com/lombardpress/lombardpress-schema/1.0.0/src/out/diplomatic.rng" type="application/xml" schematypens="http://purl.oclc.org/dsdl/schematron"?><TEI xmlns="http://www.tei-c.org/ns/1.0">
<teiHeader>
<fileDesc>
<titleStmt>
<title>Quaestio 2</title>
<author ref="#GabrielBiel">Gabriel Biel</author>
<respStmt>
<name ref="#jeffreycwitt">Jeffrey C. Witt</name>
<resp>Transcription Editor</resp>
<resp>TEI Encoder</resp>
</respStmt>
</titleStmt>
<editionStmt>
<edition n="0.0.0-dev">
<title>Quaestio 2</title>
<date when="2022-09-12">September 12, 2022</date>
</edition>
</editionStmt>
<publicationStmt>
<authority>SCTA</authority>
<availability status="free">
<p>Published under a <ref target="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/">Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International (CC BY-NC-SA 4.0)</ref>
</p>
</availability>
</publicationStmt>
<sourceDesc>
<listWit>
<witness xml:id="B" n="cod-gbzzz1">Brescia 1574</witness>
</listWit>
</sourceDesc>
</fileDesc>
<encodingDesc>
<schemaRef n="lbp-diplomatic-1.0.0" url="https://raw.githubusercontent.com/lombardpress/lombardpress-schema/1.0.0/src/out/diplomatic.rng"/>
<editorialDecl>
<p>Encoding of this text has followed the recommendations of the LombardPress 1.0.0
guidelines for a diplomatic edition.</p>
</editorialDecl>
</encodingDesc>
<revisionDesc status="draft">
<listChange>
<change when="2022-09-12" status="draft" n="0.0.0">
<p>Created file for the first time.</p>
</change>
</listChange>
</revisionDesc>
</teiHeader>
<text xml:lang="la">
<front>
<div xml:id="starts-on">
<pb ed="#B" n="137"/>
<cb ed="#B" n="a"/>
</div>
</front>
<body>
<div xml:id="gbs333-a34487"> <!-- l1d5q2 -->
<head xml:id="gbs333-a34487-Hd1e102">Quaestio 2</head>
<head xml:id="gbs333-a34487-Hd1e104" type="question-title">Utrum filius generetur de substantia patris</head>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e107">
<lb ed="#B" n="16"/>QVAESTIO II
<lb ed="#B" n="17"/>VTRVM filius generetur
<lb ed="#B" n="18"/>de substantia patris.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e116">
¶ Pro
<lb ed="#B" n="19"/>articulo primo notandum:
<lb ed="#B" n="20"/>quod illa quaestio pro tanto
mo<lb ed="#B" n="21" break="no"/>uetur: quia inconueniens est
<lb ed="#B" n="22"/>dicere, filium esse de nihilo: secundum
<lb ed="#B" n="23"/>beatum Aug. ut patet in textu. Oportet
<lb ed="#B" n="24"/>ergo aliquid assignare, de quo sit filius:
<lb ed="#B" n="25"/>siue de quo generetur: quia si nihiltale
<lb ed="#B" n="26"/>assignatur: erit de nihilo.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e137">
¶ Videndum
<lb ed="#B" n="27"/>ergo est: quid sit esse, uel produci de
ni<lb ed="#B" n="28" break="no"/>hilo: & potest dici, quod produci de
ni<lb ed="#B" n="29" break="no"/>hilo, non est produci post nihilid est post.
<lb ed="#B" n="30"/>quam non fuit: quia sic forma educta
<lb ed="#B" n="31"/>de potentia materiae produceretur de
ni<lb ed="#B" n="32" break="no"/>hilo: quia ante eius productionem nihil
<lb ed="#B" n="33"/>fuit, secundum probabilem opinionem.
<lb ed="#B" n="34"/>Sic enim quaestio nullum haberet dubium
<lb ed="#B" n="35"/>supposita filij aeternitate: sed produci de
<lb ed="#B" n="36"/>nihilo est produci non de potentia sub
<lb ed="#B" n="37"/>iecti: & quod nihil ipsius sit: quod non
acci<lb ed="#B" n="38" break="no"/>piat esse simpliciter illa productione,
<lb ed="#B" n="39"/>Quandocunque enim aliquid ipsius non
<lb ed="#B" n="40"/>capit esse illa productione: iam non est
<lb ed="#B" n="41"/>de nihilo: eo quod aliquid ipsius (quod scilice
<lb ed="#B" n="42"/>non capit esse illa productione)
quodan<lb ed="#B" n="43" break="no"/>modo praesupponitur. Ita quod si per
impos<lb ed="#B" n="44" break="no"/>sibile, illa productio non esset:
nihilo<lb ed="#B" n="45" break="no"/>minus tale esset.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e181">
¶ Corolllarium.
Bor<lb ed="#B" n="46" break="no"/>ma naturaliter genita non est de nihilo:
<lb ed="#B" n="47"/>quia licet secundum se, & quodlibet sui,
<lb ed="#B" n="48"/>capit esse illa generatione: tamen
pro<lb ed="#B" n="49" break="no"/>ducitur de potentia subiecti: secus de
<lb ed="#B" n="50"/>anima intellectiua: quae quia creatur, de
<!--224.xml-->
<cb ed="#B" n="b"/>
<lb ed="#B" n="51"/>nihilo producitur: licet in materia: non
<lb ed="#B" n="52"/>tam en de potentia materiae: siquidem
<lb ed="#B" n="53"/>qucquid creatur, de nihilo producitur.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e205">
<lb ed="#B" n="54"/>¶ Corollarium secundum. Homo non
<lb ed="#B" n="55"/>producitur de nihilo: licet eius forma
<lb ed="#B" n="56"/>creetur.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e214">
¶ Corollarium tertium. Si sub
<lb ed="#B" n="57"/>forma praeexistente de nihilo
produca<lb ed="#B" n="58" break="no"/>tur materia: compositum ex hac
mate<lb ed="#B" n="59" break="no"/>tia non est de nihilo. Nec creatur
pro<lb ed="#B" n="60" break="no"/>ter partem, formam scilicet praeexistentem:
<lb ed="#B" n="61"/>licet materia creetur unde compositum,
<lb ed="#B" n="62"/>cuius altera pars siue materia, siue
for<lb ed="#B" n="63" break="no"/>ma praesupponitur: non est de nihilo¬
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e232">
<lb ed="#B" n="64"/>¶ Corollarium quartum. Si angelus ab
<lb ed="#B" n="65"/>aeterno produceretur: uere esset de
ni<lb ed="#B" n="66" break="no"/>hilo, & uere crearetur. Patet: quia nihil
<lb ed="#B" n="67"/>ipsius est, quod non capiat esse sua
pro<lb ed="#B" n="68" break="no"/>ductione aeterna: si esset possibilis. Cum
<lb ed="#B" n="69"/>ergo filius in diuinis sic generatur ex
<lb ed="#B" n="70"/>patre: quod non quodlibet sui capit esse
il<lb ed="#B" n="71" break="no"/>la generatione (quia essentia, quae est
ali<lb ed="#B" n="72" break="no"/>quid filij) uerius est ipse filius: licet non
<lb ed="#B" n="73"/>formaliter non capit esse illa
generatio<lb ed="#B" n="74" break="no"/>ne: quia est in patre circumscripta
gene<lb ed="#B" n="75" break="no"/>ratione, & ideo non est de nihilo: quia
<lb ed="#B" n="76"/>substantia, quam nascendo accipit: eadem
<lb ed="#B" n="77"/>est in generante, & non capit esse
simpli<lb ed="#B" n="78" break="no"/>citer per generationem filij. Est ergo
<lb ed="#B" n="79"/>de substantia patris id est de patre suam sub
<lb ed="#B" n="80"/>stantiam generando filio
communican<lb ed="#B" n="81" break="no"/>te. Non dissonat a nunc dictis Grego.
<lb ed="#B" n="82"/>dist. praesenti. q.ij. art. j.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e276">
¶ Isto supposito,
<lb ed="#B" n="83"/>& omissa recitatione, & impugnatione
<lb ed="#B" n="84"/>opinionis ut aestimo Henrici & Durandi
<lb ed="#B" n="85"/>tenentium, quod omni perfectione
postpo<lb ed="#B" n="86" break="no"/>sita, cum dicitur filius de substantia
pa<lb ed="#B" n="87" break="no"/>tris. de: dicit circunstantiam causae
mate<lb ed="#B" n="88" break="no"/>rialis, uel quasi materialis: ut recitat
<lb ed="#B" n="89"/>Tho. Argen. dist. praesenti.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e295">
¶ Est pro
ar<lb ed="#B" n="90" break="no"/>ticulo secundo conclusio prima. Tilius
<lb ed="#B" n="91"/>est genitus de substantia patris. Patet:
<lb ed="#B" n="92"/>quia secundum magistrum non est de
ni<lb ed="#B" n="93" break="no"/>hilo: ergo de aliquo: & tamen non de
alio<lb ed="#B" n="94" break="no"/>nisi de substantia patris tergo &c. ad hoc
<lb ed="#B" n="95"/>allegantur auctoritates in textu.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e311">
¶
Secun<lb ed="#B" n="96" break="no"/>da conclusio. Pilius non est de
substan<lb ed="#B" n="97" break="no"/>tia patris, tanquam de materia, uel
quasi<lb ed="#B" n="98" break="no"/>materia. Patet: quia in diuinis nihil est
<lb ed="#B" n="99"/>ponendum imperfectionis, & per conse
<lb ed="#B" n="100"/>sequens non est ibiponenda
generatio<lb ed="#B" n="101" break="no"/>sub ratione mutationis uel quasi muta¬
<!--225.xml-->
<pb ed="#B" n="138"/>
<cb ed="#B" n="a"/>
<lb ed="#B" n="1"/>tionis: quia mutatio dicit
imperfectio<lb ed="#B" n="2" break="no"/>nem in mutabili: quia potentialiter, &
con<lb ed="#B" n="3" break="no"/>comitanter imperfectionem in mutante
<lb ed="#B" n="4"/>pro quanto necessario requirit causam
<lb ed="#B" n="5"/>concausantem. Est enim mutatio qua
ali<lb ed="#B" n="6" break="no"/>quod subjectum de priuatione transit ad
<lb ed="#B" n="7"/>formam. vj. physic. Est autem ponenda
<lb ed="#B" n="8"/>generatio in diuinis, tantum sub
ratio<lb ed="#B" n="9" break="no"/>ne productionis, inquantum scilicet aliquid per
<lb ed="#B" n="10"/>eam capit esse. Et ideo generationi in
<lb ed="#B" n="11"/>diuinis non assignabitur materia, uel
<lb ed="#B" n="12"/>quasi materia: sed tamen termin: formalis.
<lb ed="#B" n="13"/>Alias pbationes adducit auct. in suo
scri<lb ed="#B" n="14" break="no"/>pto.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e363">
¶ Tertia conclusio. Filius est de
sub<lb ed="#B" n="15" break="no"/>stantia patris, sicut de aliquo, quod est
<lb ed="#B" n="16"/>sibi consubstantiale id est de patre, qui est de
<lb ed="#B" n="17"/>filio consubstantialis. Itaque praepositio
<lb ed="#B" n="18"/>de duo dicit scilicet originationem, &
consub<lb ed="#B" n="19" break="no"/>stantialitatem & neutrum solum. Si enim
<lb ed="#B" n="20"/>solam originationem diceret: tunc
crea<lb ed="#B" n="21" break="no"/>turae essent de substantia dei. Si solam
con<lb ed="#B" n="22" break="no"/>substantialitatem, tunc pater esset de
<lb ed="#B" n="23"/>substantia filij: unde filius est de
substan<lb ed="#B" n="24" break="no"/>tia patris: tantum est dicere: filius est
ori<lb ed="#B" n="25" break="no"/>ginatus a patre, & consubstantialis
ei<lb ed="#B" n="26" break="no"/>Dicit ergo de, originationem: non quid
<lb ed="#B" n="27"/>est in proprio casuali: sed in illo, quod
<lb ed="#B" n="28"/>reoitur a proprio casuali ad bonum
in<lb ed="#B" n="29" break="no"/>tellectum: quia filius non est originatus
<lb ed="#B" n="30"/>a substantia: sed a patre, qui est eadem
<lb ed="#B" n="31"/>substantia cum filio. Vel de, potest dice
<lb ed="#B" n="32"/>re consubstantialitatem in proprio
ca<lb ed="#B" n="33" break="no"/>suali: & originationem in recto a suo
ca<lb ed="#B" n="34" break="no"/>suali: ut dicit Scor. Consonat nunc
di<lb ed="#B" n="35" break="no"/>ctis Greg. dist. v. q.ij. art. i.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e411">
¶ Verum quia
<lb ed="#B" n="36"/>doct. succincte procedit in hac
quaestio<lb ed="#B" n="37" break="no"/>ne, temittens ad doc. subtilem cum quo
<lb ed="#B" n="38"/>hic concordat in conclusione
principa<lb ed="#B" n="39" break="no"/>li: licet in quibusdam lateralibus non
<lb ed="#B" n="40"/>concordet (hinc recitatis
difficultati<lb ed="#B" n="41" break="no"/>bus, quas ponit praefatus doctor. q.ij.
di<lb ed="#B" n="42" break="no"/>stinct. praesentis, respondet ad easdem)
<lb ed="#B" n="43"/>potest circa easdem difficultates hoc
<lb ed="#B" n="44"/>breue moueri dubium: pro articulo
ter<lb ed="#B" n="45" break="no"/>tio. Ex quo secundum communem
mo<lb ed="#B" n="46" break="no"/>dum loquendi doct. persona
constitui<lb ed="#B" n="47" break="no"/>tur ex essentia & relatione. Cum
essen<lb ed="#B" n="48" break="no"/>tia non habet se ut actus respectu
rela<lb ed="#B" n="49" break="no"/>tionis: habebit se ut potentia: quia quam
<lb ed="#B" n="50"/>docunque ad constitutionem unius, duo
<lb ed="#B" n="51"/>alterius rationis concurrunt: unum ha¬
<!--225.xml-->
<cb ed="#B" n="b"/>
<lb ed="#B" n="52"/>bet se ut potentia: aliud ut actus.
Re<lb ed="#B" n="53" break="no"/>spondeo: quod potentia, & actus competunt
<lb ed="#B" n="54"/>nisi rebus realiter distinctis. Ideo sicut
<lb ed="#B" n="55"/>in diuinis non est ponenda
compositio<lb ed="#B" n="56" break="no"/>uel quasi compositio: ita nec ponenda
<lb ed="#B" n="57"/>est ibi potentia, & actus unius respectu
<lb ed="#B" n="58"/>alterius, propter identitatem realem eo
<lb ed="#B" n="59"/>rundem. Per hoc patet: quod essentia non
<lb ed="#B" n="60"/>habet se ut potentia respectu relationis:
<lb ed="#B" n="61"/>nec ut actus.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e474">
¶ Similiter dicitur: quod licet
<lb ed="#B" n="62"/>relatio proprie distinguit personas, qui
<lb ed="#B" n="63"/>bus essentia est communis: non tamen
<lb ed="#B" n="64"/>ideo est actus essentiae: quia est eadem
<lb ed="#B" n="65"/>realiter ipsi essentiae. Sic fundamentum
<lb ed="#B" n="66"/>relationis in proposito, quod est
essen<lb ed="#B" n="67" break="no"/>tia: non est potentia respectu relationis:
<lb ed="#B" n="68"/>sed eadem relationi: nec essentia conicatur
<lb ed="#B" n="69"/>filio tamquam praeexistenti: sed
commu<lb ed="#B" n="70" break="no"/>nicatur filio: quia filius per productionem
<lb ed="#B" n="71"/>habet eandem essentiam cum patre.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e498">
<lb ed="#B" n="72"/>¶ Secundum dubium uidetur pro
defen<lb ed="#B" n="73" break="no"/>sione opinionis superius recitatae,
te<lb ed="#B" n="74" break="no"/>nentis, quod materia sic ponatur in diuinis,
<lb ed="#B" n="75"/>ne filius sit de nihilo, uel de aliena
sub<lb ed="#B" n="76" break="no"/>stantia. Remouendo, & separando
pror<lb ed="#B" n="77" break="no"/>sus materiae potentialitatem in
genera<lb ed="#B" n="78" break="no"/>tione substantiae. Item potentialitatem
<lb ed="#B" n="79"/>subiecti in alteratione, & in genere quic
<lb ed="#B" n="80"/>quid imperfectionis est &c. uidetur eim:
<lb ed="#B" n="81"/>quod illud non est absonum dicere:
uiden<lb ed="#B" n="82" break="no"/>tur namque haec omnia posse
conueni<lb ed="#B" n="83" break="no"/>re diuinae essentiae. Respondetur: quam
<lb ed="#B" n="84"/>uis forte aliquis dicere posset, quod
con<lb ed="#B" n="85" break="no"/>certatio illa magis est de nomine, quam
<lb ed="#B" n="86"/>de re: nihilominus non uidetur ille
mo<lb ed="#B" n="87" break="no"/>dus loquendi fore admittendus: quia
pos<lb ed="#B" n="88" break="no"/>set simplices ducere in multiplicem
er<lb ed="#B" n="89" break="no"/>rorem. Et licet in causarum naturalium
<lb ed="#B" n="90"/>communi productione praesupponitur
<lb ed="#B" n="91"/>materia: tamen respectu potentiae
diui<lb ed="#B" n="92" break="no"/>nae plus inffuentis in omnem effectum,
<lb ed="#B" n="93"/>quam quaecunque causa secunda, non
<lb ed="#B" n="94"/>plus praesupponitur materia, quam forma:
<lb ed="#B" n="95"/>quam sicut deus producit formam in mate
<lb ed="#B" n="96"/>ria praeexistente: ita posset creare mate
<lb ed="#B" n="97"/>riam sub forma naturali praeexistente. Et
<lb ed="#B" n="98"/>sicut admitteret: quod essentia se haberet:
<lb ed="#B" n="99"/>quasi materia: eo quod posupponitur in
pa<lb ed="#B" n="100" break="no"/>tre: ne dicatur filius esse de nihilo remo
<lb ed="#B" n="101"/>uendo quicquid imperfectionis est, &
<lb ed="#B" n="102"/>attribuendo, quod prfectionis. Ita posset
<!--226.xml-->
<pb ed="#B" n="139"/>
<cb ed="#B" n="a"/>
<lb ed="#B" n="1"/>dici, quod relatio est quasi forma, &
perso<lb ed="#B" n="2" break="no"/>na quasi compositum ex essentia, &
re<lb ed="#B" n="3" break="no"/>latione separato omni eo, quod est
im<lb ed="#B" n="4" break="no"/>o perfectionis &c. quae sunt absurda.
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e584">
¶ Et
<lb ed="#B" n="5"/>i pro ratione diuersitatis, & euasiue
di<lb ed="#B" n="6" break="no"/>ceretur, quod aliqua, quae sunt imperfectio
<lb ed="#B" n="7"/>nis in composito separari non
pos<lb ed="#B" n="8" break="no"/>sunt: ideo compositio non potest esse
<lb ed="#B" n="9"/>in deo. Ita dicam pariformiter, quod
<lb ed="#B" n="10"/>illa, quae imperfectionis sunt in
ma<lb ed="#B" n="11" break="no"/>teria, uel quasi in materia,
insepara<lb ed="#B" n="12" break="no"/>bilia sunt. Et ideo esse quasi materiam
<lb ed="#B" n="13"/>nulliattribui potest, nisi cui potest
attri<lb ed="#B" n="14" break="no"/>bui aliquid imperfectionis: sicut enim
<lb ed="#B" n="15"/>materia dicit imperfectionem: ita quas
<lb ed="#B" n="16"/>materia dicit quasi imperfectionem: sicut
<lb ed="#B" n="17"/>ergo non est concedendum: quod essentia
<lb ed="#B" n="18"/>est quasi imperfectio: ita non est
conce<lb ed="#B" n="19" break="no"/>dendum, quod essentia sit quasi materia,
</p>
<p xml:id="gbs333-a34487-d1e619">
<lb ed="#B" n="20"/>¶ Si dicitur: essentia habet tantum suum
<lb ed="#B" n="21"/>esse sibi proprium in patre prius origine,
<lb ed="#B" n="22"/>quod sit in filio. Hoc dupliciter potest
intel<lb ed="#B" n="23" break="no"/>ligi: uel quod est tota in patre, qui genuit
fi<lb ed="#B" n="24" break="no"/>lium: & hoc est uerum: sed tame ex hoc
<lb ed="#B" n="25"/>non potest inferri, quod sit quasi materia:
<lb ed="#B" n="26"/>uel quod ipsamet essentia sit prior origine
<lb ed="#B" n="27"/>filio: & hoc est falsum: quia tunc filius
es<lb ed="#B" n="28" break="no"/>set ab essentia productus. Et si hoc
conce<lb ed="#B" n="29" break="no"/>deretur: adhuc nihil faceret ad
proposi<lb ed="#B" n="30" break="no"/>tum, quod diceretur quasi materia.
</p>
</div>
</body>
</text>
</TEI>