A szoftvermérnök szerszámosládája.
A mérnök informatikusként végzettek egyik fontos képessége, hogy jó szoftverfejlesztők legyenek. A szoftverfejlesztés nem olyan kiforrott terület, mint más mérnöki diszciplínák -- pl. az építészet és a gépészet --, ezért a módszertana is alapvetően különbözik azoktól. A legtöbb szoftverfejlesztési feladat során ritkán van szükség bonyolult képletekre és mély elméleti ismeretekre. Egy projekt sikere mérnöki szempontból leginkább azon múlik, hogy a fejlesztők képesek-e az üzleti igényeknek megfelelően megtervezni a rendszert és azt hatékonyan elkészíteni. Fontos, hogy a szoftver ne "egyszer lefusson", hanem megfelelően karbantartható és tesztelhető kódból álljon, azt szükség esetén más megérteni és módosítani tudja.
Egy szoftver elkészítéséhez általában sok különböző eszköz használata szükséges. Ezekbe beletartozik az operációs rendszer, a verziókezelő, a szövegszerkesztő, az integrált fejlesztőkörnyezet (IDE), a build eszköz, a parancssoros értelmező, a webböngésző és így tovább. Minden fejlesztőnél egyedi, hogy milyen eszközökből áll a "szerszámosládája".
A szakkör célja, hogy bemutassa azokat az eszközöket, amelyeket mi is használunk a szoftverfejlesztéshez. Többnyire olyan eszközökről lesz szó, amelyek évek-évtizedek óta léteznek és mára széleskörűen elterjedtek, ennek megfelelően a legtöbb tapasztalt szoftverfejlesztő ismeri, sőt aktívan használja őket.
A szoftverfejlesztők szerszámosládásjában szereplő szoftverek többsége nyílt forráskódú, azaz a szoftver kódja szabadon elérhető az interneten. A nyílt forráskódú szoftverek számos előnnyel rendelkeznek: a bennük található hibák könnyebben jelenthetők és javíthatók, könnyű csatlakozni a szoftver fejlesztéséhez, a szoftver az eltérő felhasználói igényeknek kielégítéséhez többféle különböző irányba is fejlődhet.
Info: Eric S. Raymond, The Cathedral and the Bazaar.