Kimenő számlák bizonylatonkénti feladását is várják eÁfa bevallásban, de nincs minden kimenő számláról tételes adatunk a számviteli rendszerünkben

[afodor1991]

Rossz helyre tettem fel a kérdést: #191 (comment)

Lehet, hogy ezt már valaki kérdezte, de hiányoznak adatok az M2M eáfá bevalláshoz.

Nincs előírva a magyar számviteli szabályokban, hogy a kimenő számla analitikát és a főkönyvet csak egy rendszerben lehet kezelni.
Jogszabály előírások alapján ilyen esetben is biztosítani kell a teljességet, a zártságot, az ellenőrizhetőséget, a számla szintű visszakereshetőséget és az ÁFA bevallás alátámaszthatóságát (!lekérdezések!).

Tehát a számlánkénti analitika, a számlázási alrendszerben van, a gyűjtött könyvelés és a teljes áfa analitika a számviteli rendszerben.
Számviteli rendszerben kezeljük az áfát és ott állítjuk össze a bevallást.

Ki tudja, hogy ilyen esetben, hogyan lehet számvitelből megoldani a M2M eÁfa bevallás feladást, amikor az tételes számla adatokat vár, csak abból képzi a bevallási sorokat. Ehhez számlánként csak ezek az adatok hiányoznak: számlaszám ,partnernév, cím, adószám, adó esedékességi napja, számla áfakulcsonkénti nettó, áfa értéke)

A gyűjtött szintetikus könyvelésben, bevallási időszakra gyűjtött (összegzett!) adatokat rögzítünk. ebben számlánkénti információ nem szerepel.

Még egy-két kérdés:

• Ha nem igényeljük vissza a teljes áfát, miért kell áfa kulcsonként a számviteli rendszerünkben a beérkező számlán szereplő nettó és áfa értéket tárolni.
• Eddig azokat a számlákat, amelyek áfa tartalmát nem igényeltük vissza, azt nem kellett az áfa bevallás M lapján szerepeltetni, 2027-töl ezt is be kell küldeni, sőt azok áfa tartalmát áfakulcsonként tárolni kell a számviteli rendszerben. (pl.: személygépkocsi üzemanyagszámla, telefonon fizetett parkolás, áfa mentes tevékenységre kerülő beszerzések).
• A bevallásidőszak végén vegyesben lekönyvelt áfa arányosítás tartalmát hogyan kell feladni az új bevallásba, mivel ott sincs számla.

[NTCA-tax]

A számviteli nyilvántartások között léteznek analitikus és szintetikus nyilvántartások. Ezeknek a nyilvántartásoknak az adattípusai az adatok mélysége jelentősen eltérőek is lehetnek, azonban egymáshoz mindenképpen kapcsolódniuk szükséges. Az áfaanalitika – ahogy nevéből is következik – egy analitikus nyilvántartás, amelyben akár több olyan elem is megjelenhet, amely egy szintetikus nyilvántartáson túlmutat. Az eÁFA M2M rendszere azonban nem is követeli meg azt, hogy egyetlen alapnyilvántartásból, vagy akár teljesen automatizált módon kerüljön előállításra és benyújtásra az adóbevallás.

Az eÁFA rendszerben lévő áfaanalitika mindazokat az adatelemeket tükrözi, amely az adóelszámoláshoz, annak helyes kiszámításához szükségesek. A bevallásra kötelezett adóalany felelőssége, hogy az eÁFA bevalláshoz szükséges adatok az általa használt rendszerből hogyan, milyen módszerekkel áll elő. Az eÁFA bevallás egy folyamat eredményét jelenti, amelyben például az adózói döntések, a speciális áfaelszámolási esetek kezelése is megjelenik.

Ha az adóalanyt az áthárított áfát tartalmazó bejövő számlán szereplő ügylet tekintetében egyáltalán nem illeti meg az adólevonási jog, a számlát akkor is tárolnia kell a számviteli rendszerben, hiszen annak alapján könyvelés történik. Ha a számla kizárólag ilyen ügyletről lett kiállítva az adóalany részére, akkor az eÁFA analitikájában nem kell szerepeltetnie az adatokat, de amennyiben szeretné, szerepeltetheti is. Ebben az esetben akár adózói folyamattól is függhet, hogy ezeket elhelyezi az áfaanalitikájában vagy sem.
Amennyiben történik a számlán szereplő ügylet áfája tekintetében adólevonás, (függetlenül attól, hogy az nem vonatkozik a felszámított áfa egészére), úgy ezekre az adatokra szükség van az eÁFA analitika elkészítéséhez. Erre az áfaanalitika készítési folyamatot fel kell készíteni.

A levonásba helyezett adó kiigazításának az Áfa tv. 5. számú melléklet alapján számított összegéről, illetve az előzetesen felszámított adó arányos megosztására alkalmazott – az Áfa tv. 5. számú melléklettől eltérő – más módszer sajátosságából eredően a levonásba helyezett adó kiigazításának összegéről szerepelhet számviteli bizonylat alapján adat az eÁFA analitikában. A számviteli bizonylat ekkor a könyvelés alapját is képezi, amely a kiigazítás levezetését tartalmazza. A levezetéshez használt teljes adatkört az áfaanalitika nem tartalmazza.

[Edi1978]

Sziasztok! @NTCA-tax Mi kb 2 éve, szaladtunk bele az 5. sz. melléklet szerinti kiigazítás tekintetében abba, hogy az eÁfa bizonylatalapú/analitika sor alapú jellege itt problémás. Mivel akkor az volt az infó tőletek (személyes egyeztetésen), hogy a rendszer warningolni fogja az ilyen vegyes naplós felkönyveléseket, mi felkészítettük a programot egy háttértáblával, ami a bizonylatonként tartalmazza az arányosításba bevonás hónapját követő hónapok korrekciós összegeit. Azóta is így működünk. Vagyis, mi tudnánk az áfa analitika ezen részeit is bizonylatonként az eÁfa rendszer analitikájába tenni. Ugye jól értjük, hogy az összevont érték számviteli bizonylatként küldése csak opció, és ha mi szeretnénk küldeni analitika soronként, nem összevonva, akkor megtehetjük?
Köszi
Edit

[NTCA-tax]

@Edi1978 teljesen jogos a felvetésed, és köszönöm a pontosítást is. Az előző válaszom lényege @afodor1991 kérdése alapján, hogy lehet a kiigazítás számviteli bizonylat, és ekkor a számviteli bizonylat száma, összege kerül be az áfaanalitikába. Ekkor a bizonylatonkénti adat nem jelenik meg az áfaanalitikában, kizárólag az összegzett kiigazítás.

Jól érted, hogy ez egy opció, nem egyedüli megoldás. Teljesen jó az a megoldás is, hogy nem összevontan helyezitek el az áfaanalitikába, ezzel az átláthatósága, ellenőrizhetősége növekszik az adatoknak.

Azonban fontos kitétel, hogy ez kizárólag a kiigazításra vonatkozik. Az olyan megoldás, amelynél az áfaanalitika nem bizonylatszinten tartalmazza a számlaadatokat, továbbra is küzdünk, és warningokat fogunk adni. Erre vonatkozik a szintetikus és analitikus nyilvántartási levezetés a válaszom elején. Amennyiben nem látjuk a számlaadatokat, a saját kontrolladatainkkal sem fogunk tudni rekonsziliálni, és végső soron az esetleges eltérések alapjait a könyvelőnek és adóellenőrnek kell megtalálnia. Ez pedig nagyon nem cél.

[Szildiko]

Nem biztos, hogy jó helyen kérdem, de mi a helyzet a sourceDocumentType-al? Miért kötelező? A könyvelő saját maguk döntik el, hogy könyvelik a számlát vagy sem. A mi programunkban jelenleg nincs ilyen tulajdonság, és ügyfél oldalról nem is nagyon látom értelmét, hogy nekik mért kéne még egy extrát kattintani egy ilyen adatért.
A technikai részét értem egy plusz ellenőrzési lehetőség, de nagyon sokan még mindig manuálisan könyvelnek, azoknak plusz egy kattintás.
Lehet bután hangzik, de rengetegszer hallottam már ügyfelektől, más esetekben, hogy de miért kell plusz egy kattintás, és hogy igenis az már sok...
Mennyire probléma, ha minden otherként megy be?

[NTCA-tax]

Alapvetően az adóhivatali validációk megfelelő lefutása miatt hasznos, és elősegíti az adminisztrációs tévedések feltárását ügyfél oldaláról, valamint elkerülhető felesleges adóhivatali körök futása.

Az other megfogalmazása a specifikációban: "főkönyvi adatok alapján nem meghatározható egyéb bizonylat". Tehát nem elvárás, hogy mindenképp legyen kategorizálás, azonban az átláthatóságot tudja növelni. Könyvelői oldalról ezt célszerű mérlegelni, azonban nem kötelező.

[kata973]

Akkor még egyszer, hogy értsem:a külön bolti rendszerben nyilvántartott, nyugtás, online pénztárgéppel történő értékesítések is bizonylatonként kell, hogy szerepeljenek az áfa analitikában, vagy lehet főkönyvi bizonylattal összesítve is?

[Macskafarka]

Az Áfa tv. szerint igen, a NAV szerint nem. :D

[NTCA-tax]

Ott a napi zárás a bizonylat, nem a tételes nyugta. Erre van külön sourceDocumentType is. Az Áfa tv. 184. § (2) c) pontja alapján szerepel az eÁFA-ban bizonylatszintű adat. Amennyiben a napi zárásokat összegzed egy hónapra számviteli bizonylatként, akkor az ennek az elvnek nem felel meg, és az áfaanalitika átláthatósága, validálhatósága csökken.

[Macskafarka]

Ügyes válasz @NTCA-tax részéről, de valójában az Áfa törvény módosítása kell ehhez. Ha ugyanis a pénztárgép napi zárása lenne a "bizonylat", akkor a pénztárgéppel készült számla nem számítana annak. :D

[NTCA-tax]

Erre gondoltunk az interfész specifikáció 49. oldalának a tetején :)

[Macskafarka]

Megértem a NAV álláspontját, hogy a pénztárgépi adatokat elég napi zárásonként betenni a bevallásba, és ha valaki a pénztárgépes számlát külön akarja kezelni, akkor arra van megoldás, de azt mi itt nem tudjuk feloldani, hogy az Áfa tv.-ben cogens elvárásként szerepel a "bizonylatonkénti" bevallás, és a pénztárgépes nyugta is bizonylat. Ettől függetlenül én is azt tartanám jónak, amit a NAV mond, hogy elég lenne a napi zárást beadni az áfába, csak mindezt úgy szeretném, hogy ne sértsek vele jogszabályt.

[afodor1991]

Megvártam a fejlesztői fórumot,
de ott sem kaptam pozitív választ a feltett kérdésemre, akkor most a kimenő számla tételes analitikák beküldésére kérdeznék rá.

Mi indokolja a vállalkozások által már NAV online számla adatbázisba sikeresen feladott kimenő számlaadatok ismételt, részletes analitikus beküldését?
A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon havonta átlagosan 45 millió kimenő számla készül
(ez az áfa bevallásban kb. 90-100 millió számla analitikus sor).
A specifikációban szereplő adattartalom alapján ez a bevallási napokon jelentős plusz hálózati forgalmat eredményezhet.
Felmerül a kérdés, hogy készült-e becslés:
• a várható adatforgalomra,
• a szükséges plusz tárolókapacitásra,
• a NAV oldali időszakos szerverterhelésre,
• a bevallások feldolgozásának és a tételes számla analitika ellenőrzések eredményeinek visszajelzéseinek várható idejére,
• valamint a vállalkozásoknál és szoftverfejlesztőknél jelentkező többletköltségeire.

Ha ma már kijelenthetjük, hogy jó, használható és megbízható az NAV online számla beküldés,
akkor mit kell még ezen számlánként tételesen ellenőrizni?

[afodor1991]

Itt is várható ilyen lépés?

ÁFA: Mégsem változnának az M-lapos szabályok
Az áfabevallás benyújtására vonatkozó átfogó, a vállalkozások digitalizációját előtérbe helyező, jövőben tervezett módosításokra tekintettel a kormányzati tervek szerint 2026. július 1-jét követően is változatlan módon lenne teljesíthető a számlabefogadó által az áfabevallás részeként teljesítendő számlaszintű adatszolgáltatás (ún. M-lap).

A befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatás szabályait az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény szigorítja, 2026. július 1-jei hatállyal. A szigorúbb szabályok a 2026. július 1-jét magában foglaló áfabevallások tekintetében lennének alkalmazandók először. Bár a jogalkotási határidők miatt e módosítások hatálybalépése már nem elkerülhető, a kormány a tervek szerint javaslatot fog beterjeszteni az Országgyűlés elé annak érdekében, hogy a szigorúbb szabályokat ténylegesen egy bevallási időszakra se kelljen alkalmazni.

Pénzügyminisztérium

[afodor1991]

Másik problémám a beérkező számlák eddigi 65-ös bevallás M lap tartalmához képest, a plusz adatok kérése.

• A beérkező számlák partner adatai (cím) a számviteli nyilvántartása eltérhetnek a NAV nyilvántartástól.
  A bevallást követően, ezt ki és milyen mértékben ellenőrzi? (ha nem, akkor minek is kell?)
  Az utolsó 2026.07.06-i konferencián is feltettem ezt a kérdést, de mivel nem eÁfá-s témában volt, ezért nem kaptam választ. Egyik részt vevő kolléga jelezte, hogy nem kötelező adat, akkor úgy tenném fel a kérdést, hogy ha nem töltjük ki mire kell, vagy majd egyszer kötelező lesz?
• Nav milyen plusz információhoz jut abból, hogy minden beérkező számla eredeti áfakulcsainak és értékeinek rögzítésre és feladásra kerülnek? (pl.: azoknál a számláknál, ahol nem volt visszaigénylés az korábban a 65M lapról ki is hagyhattuk, illetve a többi esetben a számla teljes nettó és áfa érték öszesenét kellett rögzíteni)

A legfontosabb, hogy ezeket a feladatokat legjobban "puskázással" lehet megoldani, a bevallás beküldésekor, a NAV online adatbázisból a beérkező számla kiállító és a számla áfa kulcsonkénti adatait lekérjük és betesszük a bevallás analitikába.
A könyvelőknek nem lesz több feladata, csak több adat folyik át a hálózaton, kerül nyilvántartásba és minden egyezni fog.
Ez pont annyit ér, mint a régi "puskázás" a dolgozat teljesítve, de tudás az nincs.