2016 03 19 ostwick

(((Történetünket ott hagytuk abba, hogy a kör pincéjében pókírtást vállaltunk.)))

Az első adag pókhullán továbblépve elindultunk beljebb, hogy a szimpatikus tranquil fiatalember kérésének eleget tegyünk. ^_^ Ahogy haladtunk, a pókok most is lesben vártak ránk és a legváratlanabb pillanatban le is csaptak. A harc közepette én: 'Claire a Szemfüles, első ezen a néven' megvilágosodtam, hogy azért buktunk le, mert késsel hadonászva kaszaboltuk a pókhálót, ahelyett, hogy valami szofisztikáltabb, elegánsabb és kifinomultabb módszert választottunk volna az út megtisztítására. Például tüzet. Ne adj isten mágiát. Mit is várhatna az ember tolvajok, gyilkosok, csempészek és alvilági alakok társaságában. (Harlin, te kivétel vagy! <3 )

A csatározások közepette arra lettünk figyelmesek, hogy a kör pincéje szépen kivezetett minket a város alatti csatornarendszerekbe. A romantikus félhomályt és a poshadt levegőt a fáklyák kedveskedő meleg fénye szelte keresztül. A pók belsőség emberi ürülékkel keveredő, helyenként édeskés, olykor émelyítő, ám szó se róla, hívogató elegyének idilli szenzációját a csatornában csörgedező vöröslő vérfoszlány zavarta meg. (((háttérben elindul ez => https://www.youtube.com/watch?v=DUUd61mI5zs)))

Vaj honnan jöhet? És mi célzattal? Lehet, hogy nem is vér, csak málnás eperszirup? Egyikőnk sem kóstolta meg.

Végül úgy döntöttünk, hogy elindulunk a csatorna folyásirányával ellentétesen, a forrás felé. Utunk egy szűkösebb folyosón keresztül vezetett, mely L alakban kanyarodott. A kanyarnál megálltunk, kihegyeztük elf füleinket, qunari szarvainkat, s hallgatóztunk. Kettő ember beszélgetésére lettünk figyelmesek. Valakiről beszéltek. Annyit tudtunk meg, hogy elkapták az illetőt és most rács mögött van. Az egyik sötét fazon felmászott egy létrán, ami a felszínre vezetett. A másik alak eltűnt a sötétben. Nagy levegőt vettünk és továbblopakodtunk.

Ahogy haladtunk előre, egy kovácsműhelynek tűnő, ámbátor annál pocsékabb portékákat árusító bódéra lettünk figyelmesek. Függöny takarta a bejáratot, így nem láttunk be. Nagy munkálkodást hallottunk odabentről. Kicsit sem necces...szarszag, pókok, csordogáló vér, kamukovácsműhely. Minden bizonnyal csakis egy tisztességes kereskedő ügyködhet odabent. Hát mit van mit tenni, bekopogtatunk.

Meglepetésünkre egy törp dugja ki a fejét. Kérdeztük tőle, hogy mi a szart csinál idelent a szarban, mire körbemutat a szaraira (rozsdás vértek) és előszeretettel megpróbál ránksózni valami oszladozó, idejétmúlt páncélt/fegyvert. Nagyon nem akart nekünk kitálalni, így határozottan, ám annál kevésbé barátságosan megmondtam neki a magamét törpül. Mire ő felbőszülve és szitkozódva megfenyegetett, hogy egy ilyen kis nyeszlett takony elf ne dugja bele az orrát a Carta ügyeibe, mert még a végén beverheti a fejét. Már csak azután vette észre, hogy két törp is van a társaságunkban, miután a szitkozódó szavakat kiokádta magából. Borimra néztem, megkérdeztem tőle, hogy kell-e ennél több. Mire a kovács, látván, hogy a bili hamarosan borul, visszament az odújába és harcra készült. Mindenesetre epikus harcra nem került sor. Amint megjelent, egy daze spellt toltam is az arcába és a fight véget is ért, úgy, hogy el sem kezdődött. Azóta lett a nevem 'Claire a törpbűvölő'.

Serényen megkötöztük, majd körülnéztünk a bódéban. Istentelen bűz fogadott minket, majd láttuk, hogy az olvasztótégelyből egy kar lóg ki. A karon lévő páncélról egyértelműen látszódott, hogy az eltűnt őrhöz tartozhatott még valamikor egy békésebb időben. Ugyanúgy rátaláltunk az eltűnt mercenary páncéljára is. Egyértelművé vált számunkra, hogy forró nyomon vagyunk az eltűnésekkel kapcsolatban. Tanácskoztunk hát, hogy hogyan tudnánk szóra bírni a törpöt. Csodával határos módon sikerült megszavaztatnom a kínzást, s máris egy tőr mártózott meg a törpi combjában az én kezem által. >:Đ Arra nem számítottunk, hogy ez felveri őt a spell hatása alól, s felordít. Sajnos sokat nem volt hajlandó mondani, csak fenyegetőzött, hogy majd megbánjuk még, hogy ebbe belekevertük magunkat. 'Legjobb motiváció a fájdalom' címszó alatt ismét megkóstoltattam vele a pengémet.

:Đ >:Đ >:Đ >:Đ >:Đ

‘Claire, a pengemártó’

Talán ez a rikoltozás lehetett az oka, de azt láttuk, hogy valakik felnyitották a csatorna fedelét és felénk tartanak. Kisvártatva láttuk, hogy a város őrei azok. Sajnos menekülni már késő volt, így megtalátak minket, a shady törpöt és a tett színhelyét, ahol hullákat tűntettek el. Nem akartak hinni az ártatlanságunkban, sajnos a törp is ellenünk lobbizott. Végül beleegyeztek, hogy visszavezetnek minket a körhöz, ahol tisztára moshatjuk magunkat.

Visszaértünk, a templarok már fogadtak is minket. Hogy egyem meg őket a vendégszeretetükért. <3 Az őröknek igazolták, hogy minket a pókok kiírtásáért küldtek le és nem vagyunk bűnrészesek.

A tranquiltől megkaptuk a loot-ot. Két gyűrűt, melyek segítségével walkie-talkie-zni tudunk egymással. Ez még jól fog jönni a jövőben. Az egyik gyűrűt megtartottam, a másikat megkapta Borim. Láttuk, hogy újra a kör rabjai voltunk, viszont haladni szerettünk volna a nyomozásunkkal. Kifundáltuk hát Borim szökését. Visszakéredzkedett valami mondvacsinált indokkal, hogy ott hagyott a helyszínen valamit. Azzal nem számoltunk, hogy küldenek vele egy templart is. Így sajna ez kudarcba fulladt.

In the meanwhile a first enchanter is megérkezett, s (nekem, mint a kör egyik tiszteletbeli tagjának >:Đ) alkalmam nyílt élni a kör szolgáltatásaival. A first enchanter beleegyezett, hogy hozzám méltó, a kör tagjai által viselt robe-ot kaphassak. >:Đ (Assimilation: SUCCESS)

‘Claire, a szépruhás’

Borim visszatérte után a pszichopata Edemund (lol) templar úr beavatott minket a kis tervébe. Megtudtuk tőle, hogy valaki illegális vöröslyrium-ot juttat be a templaroknak, amitől megbolondulnak és ámokfutásba kezdenek. Annak a kedves Chantry nővérnek is ez lett a kis templar szerelmével.

A feladatunk egyértelmű volt, ám annál kevésbé kivitelezhető. Be kellett lopakodnunk az őrség celláihoz, hogy kihallgathassuk azt az illetőt, akiről a két alak beszélgetett a csatornában. Ő az, aki nyomra vezethet minket és rajta keresztül megtudhatjuk, hogy ki az, aki bejuttatja a vöröslyrium-ot a körbe.

Két részre oszlottunk. Egy elterelő és egy besurranó csapatba. Az elterelők közé tartozott a First Enchanter, Borim és jómagam. A behatoló specialista csapat a 3 rogue-ból állt. (Eddigre már Harlinhoz került a másik gyűrű.) Nekünk az volt a feladatunk, hogy a földszinten felfordulást csináljunk, ezzel esélyt adva a másik csapatnak, hogy bejuthassanak a rabokhoz. A First Enchanter ezt elegánsan meg is oldotta, egy két micro-mind blast és tűz mágia segítségével. A fenti csapat időközben sikeresen felmászott a falon és beosont egy ablakon. A fogdába is bejutottak, mert az összes őr lerohant a földszintre oltani.

A cellák egy U alakú folyosó mindkét oldalán voltak elhelyezve. Az első fordulónál meg is találták a delikvenst. Kira segítségével sikerült elhitetni vele, hogy ki szeretnénk őt szabadítani, s ezzel meg is nyertük a bizalmát. Sajnos az idő nagyon gyorsan fogyott és menni kellett. Nem tudom, hogy mit sikerült belőle kiszedni. Ha egyáltalán sikerült akármit is.

Hamarosan találkozunk a többiekkel és megtudjuk, hogy milyen infókat tudtak kinyerni a fogolyból. Úgy érzem a szálak egyre inkább kezdenek egy helyre mutatni. Annyit már tudunk, hogy az eltűntek közül az őr és a mercenary a Carta áldozatai lettek.

Viszont még hátra van az eltűnt elf lány esete, illetve a grey warden tanonc, aki miatt Ostwickba jöttünk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a szóbeszéd szerint a teyrn lánya is eltűnt és nem kevesebb mint 5 arany jár a megtaláló csapatnak. 5 arany pont elég lenne, hogy az újdonsült robe-omhoz beszerezzek egy trendi sálat és egy nyári surranót is. <3

‘Claire, a stylish’